Akkreditált továbbképzések

FAT akkreditációs lt.szám: AL-1094;  FMK nyilv.szám: 01-0655-04

Jelentkezés feltétele: minimum 12 fő

Áraink: tantestületi képzés: 15-20 főig 600.000 Ft

                    egyéni képzés esetén: 50.000 Ft/fő a 30 órás;

100.000 Ft/fő a 60 órás

Érdeklődni lehet az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen.

Az alábbi képzések 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzések, tehát beszámíthatók a kötelezőn megszerzendő pontszámokba.

A képzések indulásáról a honlap főoldalán tájékozódhatnak.

Saját alapítású akkreditált képzéseink:

1. Az „Alkotó-fejlesztő meseterápia”- Boldizsár Ildikó vezetésével (30 órás) (50.000Ft/fő)

című kurzust ajánljuk mindazoknak a pedagógusoknak, akik szeretnék a népmesékben rejlő lehetőségeket munkájukban kiaknázni. Sajnos a népmesék egyre inkább kiszorulnak a gyerekek életéből, pedig a mese lélektani hatása (megnyugvás, középpontba rendeződés, feszültség- és szorongásoldás) és tudásközvetítő funkciója mellett a mesék alkalmasak egy közösség létrehozására, formálására és megtartására is. Ráadásul a mesék nagy előnye, hogy észrevétlenül tanítanak, azaz akadálytalanul juttatják az információkat a megfelelő helyekre. Ha mindezeket figyelembe vesszük, egyértelművé válik, hogy olyan preventív eszköz van a birtokunkban, amely rengeteg kapcsolódási zavart képes megelőzni, mégpedig úgy, hogy didaktikus eszközök és szándékok nélkül segíti és fejleszti például:

-           az olvasási készséget és a szövegértési képességet

-           az önálló tanulás képességét

-           az érzelmi intelligenciát

-           a képzeletet és a fantáziát

-           a belső és külső világokban való eligazodást

-           az erkölcsi értékrend megszilárdítását

-           a női és férfi szerepek tisztázását

-           az élet és halál kérdéseivel való bátor szembenézést.

Mindezeken kívül a mesék az életkori sajátosságoknak megfelelő hatást is kifejtenek, ezért nagy jelentősége van annak is, hogy kinek, mikor, mit és hogyan mesélünk. A kurzuson ezekre a kérdésekre is választ kapnak a résztvevők. 

A kurzus 6 tematikai egysége: A mesék szerepe a köznevelésben; Alapismeretek a meséről – A mesetípusok rendszere; A mesék lélektani hatásai. A mese mint prevenciós eszköz és összerendező erő; A képzelet és a fantázia fejlesztése; A mesemondás hatása a gondolkodásra, érzelmekre és viselkedésre; Összegzés.

A tanúsítvány kiadásának feltétele: minimális részvétel az összóraszám 100 százaléka, valamint záró dolgozat készítése (alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozások tervezése).

A képzés záró dolgozattal zárul: óraterv készítése két különböző óratípusra, vagy foglalkozási terv szabadidős foglalkozásra/ fejlesztő foglalkozásra.Terjedelme a az óra vagy fogalakozástervtől függően, nyomtatott formában, 1-10 oldalig.

A foglalkozási tervnek tartalmaznia kell, hogy miért az adott mesét választotta a pedagógus a megjelölt cél eléréséhez, s milyen eszközöket választott a mese feldolgozásához. 

A képzés elvégzése nem ad jogosítványt meseterápia képzés tartására, kizárólag az ott tanult módszerek alkalmazására!!!!!

Az értékelés szempontjai: 

1. A pedagógiai célhoz megfelelő mese kiválasztása

2. A képzésen tanultak alkalmazása a foglalkozás/óraterv elkészítésében;

3. A választott mese mennyire fedi le a foglalkozás- vagy óratervben rögzített 

    pedagógiai cél eléréséhez szükséges tartalmakat (mese és cél harmóniája); 

4. Kiegészítő alkotó-fejlesztő (mondókák, népdalok, kézműves tevékenységek) 

    alkalmazása.

Visszajelzések az előző képzésekről:

1. „Örömmel csinálom azóta is a gyerekekkel a meseterápiás foglalkozásokat, és nagyon érdekes dolgokat tapasztalok, olyanokat, amikre nem is gondoltam volna. Tényleg beváltak a kezdő rítusok, mondókák, a testtudatosítás, a fantázia játékok. Jó érzés, tudatosabban mesélni a gyerekeknek. Örülök, hogy részt vehettem a tanfolyamon!”

2. Szeretném megköszönni, hogy részt vehettem a tanfolyamon. Nagyon élveztem minden percét. Az első alkotó-fejlesztő meseterápiás csoportom az óvodában volt. Nagy élmény volt számomra,és a gyerekek is élvezték. Hihetetlen dolgokat hozott elő belőlük. Szeretném ezt rendszeresen csinálni.”

3. „Nagyon szépen köszönöm Neked a módszeredet, a tanítást, a lehetőséget, hogy megújulhatok a munkámban. Nagy élményt adott az eddigi 3 mese-foglalkozás mind nekem, mind a gyerekeknek. A legeslegjobb az egészben az a hatás, az a nyugalom, ami a mesemondáskor létrejön, és a gyerekek csillogó szeme, örömteli arca, és nem utolsósorban az a nyugalom, ami engem is megszáll ilyenkor!”

4. Azóta már több alkalommal is meséltem,és tudom, hogy valahogy így szeretném ezek után ezt csinálni, ahogy tőled tanultam, és megtapasztaltam. A gyerkőcök visszajelzései nagyon jók. A saját fiamnál is alkalmazom a tanultakat, szorongó, régebben mutista gyerek volt, iskolába megy ősszel, és kicsit újra jelentkeztek a régebbi problémák. Tegnap a pszichológusa elmondta, hogy nem tudja mi változott meg nála, de gyakorlatilag minden, mert nagyon sokat mesél, felszabadultabb, ismét sokat rajzol, sokkal közlékenyebb.”

5. Mellékelten küldöm a vizsga tervezetet, hozzá a választott mesét is és még egy mesét, amit ovisaim szülei számára írtam, mert a három napos tanfolyam alatt Mónit és engem kolleginák helyettesítettek, és ez a szülőket jobban megviselte, mint a gyerekeket. Nem értették, hogy miért kellett elmennünk mindkettőnknek. Így hát megmagyaráztam nekik ezzel a mesével, amit részben egyik kedvenc mesém, Bagossy László Sötétben Látó Tündér című meséje, más részben pedig a tanfolyam csodálatos három napja ihletett. A képzés végére értettem meg igazán, hogy miért jelentett nekem olyan sokat az előbb említett mese.

A kíváncsi óvó nénik (Bodáné Csillik Böbe meséje)

Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon két óvó néni. Ez a két óvó néni olyan kíváncsi volt, hogy egy napon felkerekedett, és elindult vándorútra.

Jártak már sok-sok úton, jártak az Óperenciás tengeren innen és túl, jártak az Üveghegy tetején, jártak ott is, ahol a kis kurta farkú malac túr, de egy helyen még sosem jártak: nem jártak ott, ahol a madár sem jár. Elhatározta hát ez a két kíváncsi óvó néni, hogy megkeresi ezt a birodalmat. Kérdezték itt is, kérdezték ott is, hogy hol lehet az a hely, mígnem egyszer egy madarat hallottak énekelni. Ez a madár olyan szépen énekelt, hogy a két kíváncsi óvó néni csak hallgatta, hallgatta. Egészen addig hallgatta, amíg a madár arról nem kezdett énekelni, hogy van valahol messze, igen messze egy ország, a Napnak Birodalma, ahova még a madár sem merészkedik. No, hát ott lakik a Napnak Öreganyja, aki nem más, mint a Sötétben Látó Tündér.

Ekkor a két kíváncsi óvó néni egymásra nézett, és elhatározta, hogy addig nem lehet nyugalma, amíg ezt a Tündért fel nem keresi, és meg nem tanulja tőle a Sötétben látás tudományát. Elindult ekkor a két kíváncsi óvó néni, ment, ment éjjel és nappal, hegyen és völgyön által, amikor aztán nagy sokára megérkezett a Napnak udvarába. Ott elébük toppant egy vénséges-vén anyóka.

  • Adjon isten, öreganyám! – köszöntötte a két kíváncsi óvó néni a vénséges-vén anyókát.
  • Fogadj isten, édes lányaim! Mi járatban itt, ahol a madár sem jár?
  • Eljöttünk megkeresni a Sötétben Látás képességét.
  • No, ha azért jöttetek, akkor jó helyen jártok, mert bizony én vagyok a Sötétben Látó Tündér. Megtanítalak benneteket a tudományomra, de csak egy feltétellel. Meg kell ígérnetek, hogy amikor visszatértek az emberek birodalmába, nem tartjátok meg magatoknak a sok-sok kincset, amit tőlem kaptatok, hanem szétosztjátok azt mindenkinek, aki kér belőle!

Így történt, hogy a Sötétben Látó Tündér megtanította a két kíváncsi óvó nénit a Sötétben Látás tudományára. Harmadik napon útnak indította őket, tarisznyájukat megrakta kincsekkel, és végül még segítőt is adott melléjük.

  • Itt ez a két gebe ló. Etessétek őket szívetek tüzének parazsával, és Táltos Paripákká változnak. Ezek a Táltos Paripák oda röpítenek benneteket, ahová csak akarjátok.
  • Isten áldjon jóságodért Sötétben Látó Tündér! Minden úgy lesz, ahogy kérted tőlünk.

Akkor aztán a két kíváncsi óvó néni felpattant a Táltosok hátára, és egy szempillantás alatt hazarepült. Így volt, mese volt, minden szava igaz volt.

2. Erkölcstan-etika tanításának elmélete és módszertana az iskolai oktatásban (60 órás) 82/262/2012

A NAT a köznevelés alapvető céljaként határozza meg a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztését, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítését.

A köznevelési törvény 98.§ (6) szerint Az általános iskola ötödik-nyolcadik évfolyamán az erkölcstan tantárgy tanítására az alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, vagy az iskolai nevelés oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvan órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

Az ERKÖLCSTAN – ETIKA TANÍTÁSÁNAK ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁSBAN című továbbképzés során a résztvevők segítséget kapnak a Nemzeti köznevelésről szóló törvény és a Nemzeti Alaptanterv 2012 által kötelezően bevezetendő erkölcstan-etika tantárgy tanításához, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tartalmi és módszertani problémák megoldásához. A 60 órás képzés keretein belül a képzés olyan módszertani apparátust kínál, amelyeket a résztvevők közvetlenül tudnak adaptálni saját oktatási környezetükhöz. Megtudhatják, hogyan lehet a NAT és a kerettanterv tartalmi előírásainak megfelelően reflektálni korunk etikai problémáira. A kurzus nagy hangsúlyt helyez a módszertani eszközök bemutatására, Megkülönbözteti a saját élményekre építő módszereket – Drámapedagógia és játék-, ahol a spontán problémamegoldást követi a fogalmi-elméleti reflexió, valamint a problémamegoldó gondolkodást segítő módszereket: mint a szövegértés, szövegértelmezés, kooperatív pár és csoportmunka, történet-, film- és esetelemzés, projektfeladatok, kérdezőközösség, beszélgetőkör, disputa.

A résztvevők a kurzus végére a továbbképzés során tanult tartalmak és módszerek felhasználásával kimeneti követelményként egy olyan foglalkozástervet készítenek, amelyben valamilyen – általuk választott – NAT-tartalmat a tanult módszerek segítségével dolgoznak fel – a kurzus alkalmai közötti idősávban –, a tanultakat kipróbálják, és erről a továbbképzésen beszámolnak. A továbbképzésen szerzett tapasztalataikat, ötleteiket írásban rögzítik. A foglalkozásterv és a tanfolyam 90%-án való részvétel a tanúsítvány feltétele.

3. Megfigyelésen, tapasztalatszerzésen alapuló környezettudatos magatartásra, egészséges életmódra nevelés az óvodában (30 órás)

A képzés a megváltozott oktatási igények támasztotta szemléletes, élményszerű, játékos anyagfeldolgozáshoz és elmélyítéshez ad támogatást a környezettudatosságra környezetért felelős életvitelre nevelésen és környezetvédelemre való érzékenyítésen, egészséges életmódra nevelésen keresztül. A résztvevők megismerkednek a környezeti nevelés alkalmazásának lehetőségeivel. A képzés rámutat az élményszerű, tapasztalatra építő tevékenységek szükségességére a hatékony ismeretátadáshoz, elmélyítéshez.

Rávilágít az összekapcsolható kompetenciaterületek együttes alkalmazásának jelentőségére. Alternatívát nyújt a gyermekközpontú, élménycentrikus ismeretátadásra.

A továbbképzés 25 gyakorlati órája során a résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy megismerhessék, kipróbálhassák és elsajátítsák azokat az ismeret-elmélyítő, érzékenyítő technikákat és módszereket, amellyel a természet megismerése, az egészségtudatosság megtapasztalása valóban élménnyé válik. A pedagógusok gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek a környezeti nevelés eszközeinek alkalmazására. 

A program főbb tematikai egységei:

- A környezettudatos magatartás elsajátításának szerepe a pedagógiai gyakorlatban

- Környezeti nevelés, környezettudatosságra nevelés

- A környezeti és egészségnevelés helye a pedagógiai gyakorlatban

- Az élménypedagógia szükségessége, és létjogosultsága a pedagógiai gyakorlatban

- Módszertani alkalmazás a projekt szemléletű oktatásban

A tanúsítvány kiadásának feltételei:

A továbbképzés összóraszámának 90 %-án való részvétel.

A gyakorlatokon és a csoportmunkákban való részvétel.

A résztvevőknek el kell készíteniük egy témavázlatot egy foglalkozásra vagy egy projektnapra vonatkozólag. A foglalkozáshoz szemléltető eszközöket is kell tervezniük.

Önálló témafeldolgozás, foglalkozásterv készítés a környezettudatosság, környezetvédelem, egészséges életmód témaköréből, és annak bemutatása.

A képzésben megismert és alkalmazott módszerek adoptálása a feladat kidolgozása során.

 Értékelési szempontok: a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő ismeretanyag kiválasztása; a továbbképzés során elsajátított szemléletes és gyakorlatias módszerek és eszközök alkalmazása; kompetenciaterületek összekapcsolása a környezettudatosság és a környezetért felelős életvitelre nevelés megjelenése.

4. A népi gyógymódok alkalmazási lehetőségei az egészséges életmódra nevelésben és az egészségvédelem oktatásában az általános iskolában tanítók számára (30 órás)

A továbbképzés célja elsősorban az, hogy felelevenítse a kihalóban lévő népi orvoslás tudásanyagát. Megismertetni a résztvevő pedagógusokkal a népi gyógyászat ismeret elemeit, mint például:

– vadon élő és termesztett gyógynövények,

– gyógynövénytermékek hagyományos népi felhasználása,

– népi gyógymódok,

– mágikus gyógymódok.

További cél a népi gyógynövényismeret jelentőségének és hiánypótló szerepének kiemelése az általános iskolai egészségre nevelés és egészségvédelem oktatásában, a környezettudatos szemléletmód kialakításában, a hon- és népismeret hatékony átadásában.

Gyakorlati foglalkozások keretében bemutatni, hogy tantermi körülmények között hogyan valósítható meg a népi tudás átadása cselekedtető és az érzékszervek fejlesztését célzó módszerekkel.

5. A népi gyógymódok alkalmazási lehetőségei az egészséges életmódra nevelésben és az egészségvédelem oktatásában, az általános iskolában tanítók számára (30 órás)

A népi természetismeret holisztikus szemlélete a mai világban is időszerű.

A képzés rávilágít a hagyományos népi növényismeret jelentőségére, az egészségre és egészséges életmódra nevelésben betöltendő szerepére.

A továbbképzés a klasszikus népi gyógyászat, gyógymódok világába enged betekintést, tudományos megalapozottsággal. 

Az egyedülálló gyakorlati lehetőségeket rejtő népi természetismeret, főként a növényismeret az iskolai egészséges életmódra nevelést élményszerűvé és életszerűvé teheti. Alkalmazása az általános iskolai nevelésben jelenleg nem elterjedt. 

A ma is érvényes népi gyógyászati módszerek és gyógynövények, elfeledett ehető növények, a növénynevek eredetének megismerése és alkalmazása a pedagógiai tevékenységben főként a gyermekek egészséges életmódra nevelését, egészséges életszemlélet kialakítását teszi lehetővé.

A népi gyógyászat elemeinek megismerése előadások, bemutatók formájában zajlik.

A gyakorlati foglalkozások keretében lehetőség nyílik az egyes részterületek nagy és kiscsoportos feldolgozására, kipróbálására és alkalmazására. A gyógyteák készítése, közös kóstolása, rendszeres fogyasztása, zöldfűszerek nevelése és használata a tanórákon és a tanórán kívül hatékonyabban szolgálja az egészséges életmódra nevelést, mintha csak beszélünk róla.

A továbbképzés témái egyenként is beépíthetők az általános iskolában az egészséges életmódra nevelés és a környezeti nevelés folyamatába, felhasználhatók egészségtan és nép- és honismeret órákon is.

6. A kommunikáció szerepe az együttműködésen alapuló és tevékenység-központú pedagógiai gyakorlatban 
(30 órás)

A továbbképzés célja, hogy megismertesse azon kommunikációs technikákat, amelyek szükségesek a problémaközpontú és tevékenységen alapuló tanuláshoz, tanításhoz. Gyakorlati foglalkozások keretében bemutatni a probléma alapú tanulás és a kooperatív tanulás főbb elemeit, eszközeit, illetve az egyéni fejlesztési terv elkészítésnek és alkalmazásának módját. A továbbképzés célja, hogy a résztvevőket felkészítse a hálózati tanulás megtervezésére, valamint a kommunikáció hatékonyságának növelésére a mindennapi gyakorlatban.

7. Digitális írástudás és tanulási környezet használata a  pedagógiai gyakorlatban (30 órás)

A program célja, hogy ismerjék meg a pedagógusok a digitális eszközökkel támogatott, konstruktív óravezetés lehetőségeit. Ismerjék meg Az Egyszervolt.hu digitális eszközeit, az  OKOS DOBOZ fejlesztő digitális taneszközt.

8. Az élő és élettelen környezet változásainak megfigyelése -mint módszer- a környezettudatos magatartásra nevelésben, az általános iskola 1-4.évfolyamán 
(30 órás)

A program célja, hogy a környezeti nevelés adta lehetőségeket megismertesse a résztvevőkkel. Ráirányítsa a figyelmet a környezettudatos nevelés és az egészségre nevelés fontosságára, valamint a bennük rejlő pedagógiai lehetőségekre.

A program során egy olyan módszertani eszközkészletet kialakítására, alkalmazási területeinek elsajátítására kerül sor, ami tanórai és tanórán kívüli oktatásban is jelentős segítséget jelent.

A képzés kiemelt célja, hogy lehetőséget teremtsen a pedagógusoknak  a környezetismeret, anyanyelvi nevelés, rajz, és vizuális kultúra, valamint a technika tantárgyak közti átjárhatóság módszerének elsajátítására;  a környezeti nevelés, és a környezettudatosság élményszerű és projekt alapú tanítás megismerésére.

Bemutatjuk az interaktív oktatási segédanyagok, szemléltető eszközök előállítási és alkalmazási módjait a tanórai folyamatokban, ezzel biztosítva a gyermekek számára az életkori sajátosságaiknak legmegfelelőbb játékos tapasztalatszerzést, képességfejlesztést, a tudásanyag elmélyítését. Az élménypedagógia mindennapi használatának lehetőségét a kapcsolható kompetenciákon keresztül.

9. Fejlődés-lélektani sajátosságok az óvodában (30 órás)

A képzés célja, hogy a pedagógusok felelevenítsék és fejlesszék pszichológiai tudásukat, sok gyakorlattal és elmélettel.

10. Fejlődéslélektani sajátosságok a kisiskoláskorban (30 órás)

A képzés célja, hogy a pedagógusok felelevenítsék és fejlesszék pszichológiai tudásukat, sok gyakorlattal és elmélettel.

11. Naprakész pszichológiai tudás (30 órás) Indítása csak szeptembertől, havonta egy 3 órás előadás,

12. Differenciált tanulásszervezés, az egyéni különbségeket figyelembe vevő pedagógia (30 órás)

A képzés célja a pedagógusok felkészítése a differenciált tanulásszervezésre. Az életkori sajátosságokra, az egyéni eltérésekre, fejlődési különbségekre figyelő tanulásirányítás hazai elméletének és gyakorlatának megismertetése, tanítási készségek, képességek fejlesztése. A tanuló megismerésének módszereiben, valamint a személyközpontú pedagógia alapelveiben való elmélyült tudás megszerzése, s ezeknek saját gyakorlatban történő alkalmazására való felkészítés.

13. Az egészségmegőrzés tudatosítása a magyar népi természetismeret alkalmazásával tanórán és tanórán kívül az általános iskolai oktatásban és nevelésben (30 órás)

A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerjék a feledésbe merült magyar népi természetismereti tudás elemeit a hagyományátadáson keresztül. A gyakorlati foglalkozásokon keresztül felkelteni az érdeklődést a hagyományos népi természetismereti kultúra iránt. Megismertetni a résztvevő pedagógusokat a népi növényismeret és ökológiai ismeret sokszínűségével az egészséges életmód kialakításának érdekében.

A népi természetismereti tudás komplexitásának megismerése útján motiválni a pedagógusokat arra, hogy a különböző műveltségi területeken (például anyanyelvi nevelés, egészséges életmódra nevelés, hon- és népismeret, technika-életvitel, vizuális nevelés) hogyan alkalmazzák a hagyományos paraszti tudás elemeit a tanulók magyarságtudatának erősítése érdekében.

 14. Stresszkezelés és Burnout prevenció (30 órás)

Célja a stressz-menedzselési technikák megtanulása, a kommunikációs készség fejlesztése, személyes hatékonyság, asszertivitás fejlesztése. Olyan egyszerűen elvégezhető gyakorlatok megtanítása és gyakorlása, melyek sikeresen hozzájárulhatnak a mindennapi stressz kezeléséhez. A résztvevők megismertetése a tevékenységük során fellépő burnout jelenség jeleinek felismeréséhez, megelőzéséhez, kezeléséhez szükséges ismeretekkel. A burnout különböző fázisaiban elakadt szakember felismerésének facilitálása, a megfelelő beavatkozási pontok tudatosítása, az illeszkedő módszerek begyakorlása, s életközélivé tétele. Célja továbbá az empatikus kommunikáció fejlesztése, olyan egyszerűen elvégezhető feladatok megtanítása és gyakorlása melyek fokozzák az empátiás készséget. Mindezekkel elősegíteni az önkép erősödését, és az énerő fokozását, az önazonos életvezetés kialakítását és stabilizálását.

15. A pedagógus személyiségének fejlődése – önreflexió (30 órás)

A továbbképzés célja, hogy erősödjön és fejlődjön a pedagógusok személyisége – elsősorban a szakmai oldala. Olyan technikák és módszerek megismertetése, amelyek elősegítik a kompetenciák fejlődését. A gyakorlati tevékenységeken keresztül (tréningelemekkel) lehetőséget teremteni az önreflektív készség (ki)fejlesztésére. A pedagógusszerep (elsősorban a mintakövetés) fontos elemeinek tudatosítása a résztvevő pedagógusokban, mint például az empátia, kommunikációs készség, asszertivitás.

16. A pedagógiai gyakorlatban előforduló agresszió és konfliktus kezelése (30 órás)

A továbbképzés célja, hogy a pedagógusok megismerjék azokat a konfliktustípusokat és –helyzeteket, amelyekkel a leggyakrabban szembesülhetnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. Gyakorlati tevékenységeken keresztül megismerni a konfliktuskezelés néhány lehetséges és hatékony típusát és technikáját. További cél, hogy a résztvevők megismerjék a megküzdés alapfogalmait, illetve a legfontosabb intézményekben is sikeresen alkalmazható technikáit. Felhívni a pedagógusok figyelmét arra, hogy egy intézményen belül hányféle interperszonális konfliktus alakulhat ki a pedagógusok és a gyermekek, diákok viszonylatában.

17. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés az iskolában az új NAT tükrében (30 órás)

A program célja gyakorlati útmutatót adni az egészségre nevelés témakörében.