A Komplex3 + T módszer - Orbán Sándor előadása

A Komplex3+T módszer – a kognitív, affektív és szomatikus képességek párhuzamos fejlesztésének szerepe a tehetségazonosításban 

Mottó:  Komplex képességfejlesztés, sikeres tehetségazonosításban

A program kidolgozója: Orbán Sándor tanár

Ajánljuk minden tantestületnek, a kolléga által kidolgozott és kipróbált, komplex fejlesztő módszerről szóló előadást!

A programról érdeklődni lehet: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen

Hamarosan az Intézetben és online is meghallgatható lesz az előadás!

A nevelés–oktatás folyamatában testnevelés tanárként, sport szakedzőként és osztályfőnökként három egymástól bizonyos mértékig elkülöníthető, de mégsem teljesen független feladatot látok el párhuzamosan. Sport szakedzői minőségemben elkerülhetetlen az, hogy foglalkozzak a tehetséges tanítványok beazonosításával, hiszen ez elengedhetetlen a sportversenyeken eredményesen szereplő csapat létrehozásához. Testnevelés tanáraként viszont a tanórák keretében kiemelés nélkül minden tanítványra egyenlő figyelmet kell fordítanom, hiszen ebben az esetben minden egyes gyermek pszichofizikai állapotának a magasabb szintre való emelése a feladatom. Osztályfőnöki feladatok teljesítése közben széles és réteges betekintést kapok a diákok családi és szociális hátterébe, és, ezáltal sokszor sikerül rávilágítani eredményességük vagy éppenséggel eredménytelenségük mélyebb okaira.

Meglátásom szerint ugyan vitathatatlan az, hogy a különböző tesztekkel és kérdőívekkel való tehetségazonosítás majd kiemelés és az azonosított tehetség fejlesztésére irányuló tehetséggondozás is gyakran eredményes, mégis a széleskörű fejlesztés és a kibontakozáshoz szükséges körülmények megteremtése a helyes és igazán eredményes út.

A tudatosság elvének szerepe a programban

Diákok a tudatosság elvének (T) alkalmazása eredményeként az oktatási folyamat aktív és tudatos szereplőivé válnak azáltal, hogy be vannak avatva a program részleteibe. A feladatokat azok fejlesztő hatásának tudatában végzik el.

A gyakorlat alkalmazásának legértékesebb hatása a tudás utáni vágyban jelenik meg. A tanulókban kifejlődik a pozitív és kritikus hozzáállás a tanulás folyamatához. Kutatnak, utánanéznek a dolgoknak, nem elégednek meg felületes válaszokkal. Megnövekedett motiváltságuk eredményeként gyorsabban sajátítják el a tervezett tananyagot. A pedagógust folyamatos fejlődésre kényszerítik.

A kutatások szerepe a programban 

A tudomány különböző területein végzett kutatások, vizsgálatok és mérések melyek a rendszerben való gondolkodást hivatottak fejleszteni, megkövetelik a diákoktól a megszerzett ismeretek széleskörű, kreatív alkalmazásának a képességét, kitartást a munkavégzésben, továbbá, a team munkához szükséges szociális kompetenciákat, mint amilyenek az alkalmazkodás és az együttműködés. A diákoknak lehetőségük van egyéni munkára, saját ötleteik megvalósítására, de egy – egy ötlet megvalósítására alkothatnak team – et.

A művészetek szerepe a programban

Manapság azonban az olvasás visszaszorulásával főként a televízió és az internet hatására kész képeket kapunk, nem fejlődik a kellőképpen a képzetalkotás és az elemző logikai gondolkodás. Ráadásul a gépírás és a nyomtatott írás komoly hátránya, hogy ezek alkalmazása során kimarad az előregondolkodást igénylő, fejlesztő folyóírás. Ezen tények ismeretében épültek be osztályfőnöki órákba a kézzel, folyóírással írt mesék és az egyvonalas, azaz a toll felemelése nélküli rajzok gyakorlata.

A kézzel írt esszék és mesék, amellett hogy gyakran megmutatják egy-egy diák addig szunnyadó tehetségét gyakoroltatják a diákokkal a folyóírás révén az előregondolkodást és ritmustartást. A képzetalkotás és elemző logikai gondolkodás is szükségszerűen fejlődik, hiszen ahhoz, hogy egy jó írás megszülessen, olvasniuk kell, hogy ihletet merítsenek az olvasott művekből.

A sportmozgások szerepe a programban

A sportmozgások, a programban, a központi idegrendszer, mozgást tervező és irányító részeinek összehangolt működésre való képesség fejlesztését célozták meg, az emberi szervezet abból a tulajdonságából kiindulva, hogy amit használunk az fejlődni is fog. Minden sportmozgás elsajátítása, majd precíz, koordinált kivitelezése, csak is a központi idegrendszer magas szintű igénybevételével lehetséges.

A Komplex3+T módszer egyik fejlesztő eszköze, a különböző sportágak technikáinak a párhuzamos alkalmazása egy mozdulatsorozaton belül. Ez azt jelenti, hogy egy adott sportági technika precíz kivitelezése után, ami a kognitív képességeket veszi igénybe, a KIR – nek egy olyan, a mindennapi mozdulatoktól eltérő gyors és összetett mozdulat kivitelezését kell irányítania, amely magas szintű koordinációs és egyensúlyi képességeket igényel, majd közvetlenül ez után, felmérni és elemezni az adott váratlan feladatot és kreatív megoldással reagálni. Mindezt legfeljebb 2-3 másodperc leforgása alatt. Ebben a pár másodpercben tehát, megnyilvánulnak a kognitív szférához tartozó elemző, tervező és kivitelező képességek és a kreativitás egyaránt. Az ilyen, sok szempontból összetett pszicho-motorikus mozdulatsor magas szintű kivitelezése hosszantartó elszánt gyakorlást igényel, ami foglalkozásonként több, magas ismétlőszámú sorozat végrehajtását igényel (elszántság, kitartás).

Gyakorlással erősíthetjük a fent felsorolt tulajdonságokat, melyek mindegyike a tehetségre jellemző vonások közé tartozik.

A gyakorlatok kiválasztásánál döntő szerepet játszanak a korosztály és az egyéni adottságok.